Álságos és önsorsrontó az ukrajnai békével kapcsolatos európai uniós érvelés, miszerint egyelőre nem megfelelőek a körülmények a rendezésről szóló tárgyalásokhoz, ezzel szemben Magyarország továbbra is mielőbbi fegyverszünetet és béketárgyalásokat sürget – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton az esztergomi MCC Feszten.
A tárcavezető a magyar külpolitika és külgazdaság kihívásairól szóló panelbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy az ukrajnai invázió több mint ötszáz nappal ezelőtti megindítása óta Európa háborús pszichózisba süllyedt, és a közös külpolitika leszűkült erre az egyetlen témára.
“Több mint ötszáz napja csak a háborúról beszélünk. Holott pontosan tudjuk, hogy a háborúról ki mit gondol. Gyakorlatilag ugyanazt gondolja mindenki. Ez a háború rossz, brutális, a háborúban emberek halnak meg, gyakorlatilag rommá lőnek egy országot, a háborút abba kell hagyni, el kell ítélni, világosan meg kell nevezni, hogy ki az agresszor, és ki az áldozat.”
Ez a kijelentés annak fényében eléggé érdekes, hogy a kormány hosszú ideig nem mondta ki, hogy a háborúért Oroszország a felelős, sőt sok megszólalásukból inkább az következett, hogy véleményük szerint a két ország azonos mértékben felelős a háború kialakulásáért.
“Mikor felvetjük, hogy beszéljünk a békéről, akkor jön, hogy te putyinista vagy, a Kreml propagandistája vagy, az oroszok barátja, kéme, satöbbi” – folytatta gondolatait a külügyminiszter.
Érdekes módon, arra nem tért ki, hogy a békét hogyan képzeli el. Fontos megjegyezni azt is, hogy elég nehéz úgy békéről tárgyalni, hogy a kormány eddig soha nem mutatott be egyetlen elképzelést sem arra vonatkozóan, hogy milyen feltételek mentén tartaná elképzelhetőnek a békekötést.
Végül képmutatónak nevezte, hogy az EU a világban máshol dúló fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban rögtön tűzszünetre és béketárgyalásokra szólít fel, Ukrajna esetében viszont nem ez történik, amely kettősség elfogadhatatlan és káros.
Szakértők szerint azonban a tűzszünet az orosz-ukrán konfliktusban nem tudja megoldani a problémákat, hiszen az oroszok saját területüknek tekintenek olyan városokat, tartományokat, amelyeket a nemzetközi közösség és a hivatalos országhatárok egyértelműen Ukrajnához sorolnak. Emellett, ha Ukrajna le is mondana területi integritásáról, akkor azzal nem a békéhez jutnánk közelebb, hanem ahhoz, hogy Oroszország rendezze a sorait, megerősítse gyenge pontjait és egy még nagyobb offenzívával később egész Ukrajnát elfoglalja, ezt követően pedig Európai Uniós tagállamok kerülhetnek a célkeresztjükbe.
